Egy néptáncos költözött a kedvembe

Egy néptáncos költözött a kedvembe
A fejem pedig tűzijátékként szétdurrant
Picit fáj a torkom, de csak akkor ha vagyok
Nincs unalmasabb egy köhögésnél
Bumfordi lusta gondolatok vetnek villámgyorsan ágyat a tettnek
Csak nyőgni van kedvem és orrot fújni
És ez melegágya a rettenetnek
Ne rímmejjél bazdmeg
Ne rímmeljél
Úgy kifújnám az orrom, de úgy…… 
Legszívesebben a világ minden mocskát kifújnám az orromból
Nem kéne torkot fájdítva a számon lélegeznem.
Tiszta friss levegő járná át az orrlikaimat, szépen szabadon.
És akkor csinálhatnék bármit, lenne kedvem mindenhez
Kiélvezhetném a lét teljes palettáját
Nem lenne erő ami rosszkedvre tudna késztetni
Ó bárcsak kidugulna az orrom

Egyébként nem rossz így se

csak jönne már a feleségem