A szívemet széthasítja ez az izé

A szívemet széthasítja ez az izé
De most tényleg mindjárt végem
Rettenet szerelmes elemek illuminálva eliminálnak
Vagy szó sincs szerelmetességről, csak az energiahiány ebbe a szürkés esős novemberbe oldva
hozza ki ezt belőlem
Már százszor bedőltem
És aztán még jobban kidőltem
Semmiképp az egész figyelembevételével érem én el eme helyzetet
Sőt inkább a Szépség hallhatatlan oltárán halandó szívemet leadandó fajankó jajongásának
mondható e mottó
De Szépnek szép, még szebb is annál
Másodpercenként, megsebzett Tündérekké alakuló megcsonkolt Szörnyetegek, és megcsókolt
Szörnyetegekké alakuló megsebzett Tündérek között járok.
Halványan még emlékszem honnan hova.
De Iránytűm már csak esetleg hűsítő ventillátorként használhatom
Démonok sírnak fel és Angyalok kiáltanak le rám, bennem
Miközben irdatlan sebességgel keringek vonzó csillagképeim körül
Próbálván kikutatni a Tavaszpont helyét.