A szokásos végképp lemerülés utáni (...)

A szokásos végképp lemerülés utáni második pihenő este után álmodtam, ezt de már reggel kb 12 óra alvás után.

Meg volt az élettel kapcsolatban is a gondolat, hogy mindjárt valami eszembe jut, amivel ugyan rálátásom lesz bizonyos dolgokra, amikre eddig nem, de ezáltal elvesznek, bizonyos rejtélyek, amik idáig a fűszerét adták az életnek. És hogy ez a művelet (ahogy a görögök is mondták) a visszaemlékezés maga. Hisz akkor is hirtelen az egész életünk változik meg, amikor pl beugrik mi történt tegnap este. Van a ma, olyan amilyen, derűs, esetleg szomor, de amint eszünkbe jut a tegnap ( dacára annak hogy az múlt) megváltozik a ma, a most. Minőségében.